Kanizsai Dorottya, egy csodálatos asszony - az ország első asszonya

1526. augusztus 29. A mohácsi vész. A tatár sereg lemészárolta a magyar vitézeket. Több száz hősi halott a csata mezején. Az életben maradottak a mocsárba költöztek. Ki temette el a halottakat 400 jobbágyával és a környék papjaival, megadva a végtisztességet nekik?

A 15-16. században egy régi főúri család tagja volt Kanizsai Dorottya, Kanizsai Miklós soproni ispán leánya, Perényi Péter koronaőr és erdélyi vajda mostohaanyja. E csodálatos asszony műve volt.

Dorottya első férje Geréb Péter, aki előbb országbíró, majd az ország nádora lett. Még férje halála után is kimutatta a szeretetét iránta, kápolnát építettet hamvai fölé, s misealapítványokat tett, hogy boldogult férje lelki üdvösségéért imádkozhassanak.

Geréb Péter szinte minden vagyonát Dorottyára hagyta, így igen gazdag lett, amellett, hogy saját vagyona is tekintélyes mértékű volt.

Második házassága az új nádorral, Perényi Péterrel már nem volt felhőtlen, ennek ellenére híven ápolta a betegeskedő férjét, aki 1519 februárjában hunyt el.

Kanizsai Dorottya második férje oldalán gyakran fordult meg a királyi udvarban, ahol megkülönböztetett tisztelettel fogadták. Házassággal szerzett, de személyéhez kötött méltóságnak tekintette a nádorasszonyságot. A kortársak elfogadták ezt az önértékelést. II. Lajos nagyrabecsülését semmi nem példázza jobban, mint hogy címeradó oklevelet bocsájtott ki Dorottya részére (aki maga kérte), melyben a Kanizsai címert egyesíthette első férje, Geréb Péter címerével. Abban az időben merőben szokatlan dolog volt ez, hiszen a férfiakat illette meg a saját jelvény. Perényi halála után derült ki, hogy Dorottya nem férjei után, hanem a saját jogán az első asszony Magyarországon.

A szegény, ruhátlan árvákat felruházza, szolgálóit kiházasítja, hűségüket jutalmazza. Templomokat és kápolnákat is építtetett, misealapítványokat tett a rá érdemes atyjafiainak. Páratlanul nagy bőkezűsége az egyházzal szemben megnyilvánult a drága miseruhák és edények adományozásában is. Kanizsai Dorottya háza messze földön híressé lett, kortársai, nyilvános iskolák híján a leányaikat más nemesekhez küldték taníttatni. S az Ő háza igencsak népszerű volt. Szívesen és sokat tartózkodott a siklósi várkápolna melleti kertben, amit ma Dorottya-kertnek hívunk.

Dorottya asszony több nyelvet beszélő, műveltségében messze kortársait meghaladó, kedves, szívélyes hölg

y volt. Özvegyen lett az ország első asszonya, ezen címet nem férjei után örökölte! Bár nem politizált, mégis, mint Magyarország első asszonyát több gyűlésre és tanácskozásra is meghívták.

A mohácsi vész után még férfiak sem merészkedtek a borzalmas csatamező közelébe, nem hogy asszonyok! De Kanizsai Dorottya, aki a mostohafiát kereste a halottak között, semmi sem állíthatta meg. S számára végtelenül természetes volt, hogy az elesetteknek a végtisztességet meg kell adni. Rajta kívül egy árva lélek sem vállalkozott erre, de őt egyedül sem riasztotta el a feladat. A jobbágyaival végső nyughelyre temettette el a hősi halottakat. Templomaiban az elesett hősökért pedig még miséket is mondatott.

Dorottya asszony halála ugyanolyan békés és szép volt, akárcsak élete. Testvére gyermekeit neveltette, emiatt költözött Sárvárra, ahol 1532-ben utolérte az elmúlás.

Szerencsére nem élte meg, hogyan pusztítják el néhány évvel később életének munkáját, templomait és alapításait.

Kanizsai Dorottya emlékezetét mégsem mosta el a múlt sodrása, Mohács utáni tette örökre bevéste őt a magyar történelem nagyjai közé.